TDK

Az elhízás korunk népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek körében az elhízást nyilvánította a legnagyobb globális krónikus egészségügyi problémának, amely az alultápláltsághoz képest mára egyre súlyosabbá válik. Az elhízás az egészségkárosodás kapuja, és ez a betegség a morbiditás és mortalitás egyik vezető okává vált, amely a felnőtteket, a gyermekeket, a serdülőket és a várandós nőket egyre szélesebb körben érinti világszerte.  Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) 2016-os adatai alapján a világon az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon, Európában pedig Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya. A terhes nők elhízásának globális elterjedtségét, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "globális járványként" jellemezte. Ennek megfelelően az anyai elhízás megelőzése, illetve kezelése fontos egészségügyi, multidiszciplináris feladat. Nőgyógyászok által 2021-ben jegyzett "Pactice Bulletin, Number 230" alapján az elhízás a leggyakoribb betegség a reproduktív korú nők körében. A zsírszövetet hormonálisan aktív szövet, amely számos anyagcsere és immunológiai folyamatban vesz részt. A zsírszövetben lévő sejtek száma, fenotípusa és eloszlása függ az elhízás mértékétől. A proinflammatorikus citokinek megnövekedett szintje szintén jellemző az elhízás által kiváltott gyulladásos állapotra.

Az elhízás korunk népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek körében az elhízást nyilvánította a legnagyobb globális krónikus egészségügyi problémának, amely az alultápláltsághoz képest mára egyre súlyosabbá válik. Az elhízás az egészségkárosodás kapuja, és ez a betegség a morbiditás és mortalitás egyik vezető okává vált, amely a felnőtteket, a gyermekeket, a serdülőket és a várandós nőket egyre szélesebb körben érinti világszerte.  Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) 2016-os adatai alapján a világon az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon, Európában pedig Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya. A terhes nők elhízásának globális elterjedtségét, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "globális járványként" jellemezte. Ennek megfelelően az anyai elhízás megelőzése, illetve kezelése fontos egészségügyi, multidiszciplináris feladat. Nőgyógyászok által 2021-ben jegyzett "Pactice Bulletin, Number 230" alapján az elhízás a leggyakoribb betegség a reproduktív korú nők körében. A zsírszövetet hormonálisan aktív szövet, amely számos anyagcsere és immunológiai folyamatban vesz részt. A zsírszövetben lévő sejtek száma, fenotípusa és eloszlása függ az elhízás mértékétől. A proinflammatorikus citokinek megnövekedett szintje szintén jellemző az elhízás által kiváltott gyulladásos állapotra.

A krónikus fájdalmak kialakulhatnak műtétek, balesetek, onkológiai betegségek vagy idegrendszeri károsodás következtében. A krónikus fájdalom számos élettani, pszichológiai és társadalmi kapcsolatot befolyásol, míg ezek hatnak a  krónikus fájdalom intenzitására, minőségére. A fájdalom felmérése, értékelése és kezelése multimodális megközelítéssel a fájdalom természetének alaposabb megismerését teszi lehetővé.   

Vizsgáljuk a krónikus fájdalomcsillapítás során alkalmazott gyulladáscsökkentők, opioid analgetikumok és egyéb adjuváns szerek hatásait. Különböző fájdalomcsillapítási technikákat, a regionális anesztézia módszereit, fizikális eljárásokat és a gyógytorna hatásait elemezzük pl. krónikus vállfájdalmak esetén.  Számos pszichoszociális faktort és betegelégedettségi mutatót értékelünk.

A műtéti stressz hatása a kardiálisan érintett érsebészeti műtétre kerülő betegeknél.

A sürgősségi állapotok felismerése és ellátása

A szisztémás gyulladásos reakciók, szepszis, szeptikus shock szerepe akut kórképek kialakulásában intenzív osztályon

Társtémavezető: Dr. Fehér Zsolt

A gyermekkori posztoperatív fájdalom hatékony kezelésének elsődleges gyógyszerei a szisztémásan adott opioidok, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a paracetamol, illetve a különböző regionális érzéstelenítési technikák. E lehetőségek mellett a fájdalomterápia kiegészítésére a különböző adjuváns szerek is komoly szerephez juthatnak.

Számos közlemény megállapítása szerint adjuváns szerek (ketamin, alfa2-agonisták, kortikoszteroidok, magnézium) műtét alatt történő adásával előnyösen befolyásolható a posztoperatív fájdalom alakulása, illetve kevesebb kábító fájdalomcsillapító szer szükséges a fájdalommentesség biztosításához.

A célkitűzés a téma feldolgozása szakirodalom-kutatással, a kapott adatok alapján esetleg új helyi terápiás protokollok kidolgozása.

Az adrenomedullin emelkedett szintje jól ismert a bal szívfél elégtelenségében, súlyos
respiratorikus distressben, lélegeztetés következtében kialakult jobbszívfél elégtelenségben
szenvedő szeptikus betegek körében, de mindeddig nem vizsgálták a tüdőembóliában.
Prospektív vizsgálatunkban a magas és közepesen magas rizikócsoportba tartozó
tüdőembóliás betegek esetében szeretnénk az adrenomedullin szinteket mérni. A betegek
diagnosztikája és kezelése a 2019-ben megjelent európai ajánlásnak mindenben megfelel.
Célkitűzések:
- Új biomarkerként alkalmazható-e az adrenomedullin tüdőembóliában?
- Az adrenomedullin, mely a keringési elégtelenségben igazoltan emelkedik, képes-e
jelezni a tüdőembólia súlyosságát? Szeretnénk egy súlyossági küszöbértéket
meghatározni.
- Tervezzük kutatni hasznosságát a klinikai gyakorlatban a thrombolysis kezelés
szükségességének eldöntésére a közepesen magas rizikócsoportban.

Intravénás dipyridamole indukálta agyi microcirculatio változás képalkotó vizsgálata. A tanulmányba olyan betegeket választunk be, akiknél a DP terheléses cardioSPECT vizsgálat során átmeneti (általában percek alatt múló) neurológiai tüneteket észleltek. A tanulmány célja, hogy a cardio- és cerebrovascularis rizikófaktorokkkal élő betegek még szubklinikus agyi keringészavara felfedezésre kerüljenek, így biztosítva korai stroke prevenciót.

Vizsgálatunk célja az albumin adásával feltehetőleg a direktben befolyásolható paraméterek – gyulladás, oxidatív stressz – változásának  vizsgálata szeptikus betegekben. Bár a korábbi mortalitás végpontú vizsgálatok negatív eredménnyel jártak, nem biztos, hogy az intenzív terápiában ezek használhatóak. Korábbi irodalmi adatok alapján az albumin fontos keringő antioxidáns, tüdőkárosodásban szenvedő betegek esetében javította a plazma antioxidáns kapacitását. Feltételezésünk szerint az albumin korai pótlása kedvezően befolyásolhatja a szeptikus betegekben fennálló oxidatív stresszt és gyulladást. Korábbi vizsgálatainkban szeptikus betegeknél a totál antioxidáns kapacitás emelkedését észleltük. A tervezett vizsgálat ezen jelenség mögötti patofiziológiás változások hátterét is tisztázhatja. Teóriánk igazolására 40 beteget kívánunk bevonni tanulmányunkba, a kezelt csoportban albumin pótlás történik, a kontroll csoportban 20 g/l-es érték felett nem adunk albumint.

A vizsgálatainkat a PTE KK II. számú Belgyógyászati Klinikával kollaborációban kívánjuk végezni.

A vizsgálat végpontjai:

Elsődleges végpont: Az oxidatív stressz és gyulladásos reakció markereinek alakulása a két csoportban.

Másodlagos végpont: A beteg állapotsúlyossági paraméterinek alakulása, illetve gyógyszeres keringéstámogatás (vazopresszor/inotróp) igény alakulása a két csoportban, valamint a két csoport közti különbség vizsgálata.

Harmadlagos végpontok: szervtámogató kezelések szükségességének alakulása.

Társtémavezető: Dr. Loibl Csaba

Az intraoperatív alvásmélység megítélésének elterjedt formája a bispectral index monitorozása. A szakirodalomban sokat vitatott téma, hogy az alvásmélység nagysága hatással van-e a posztoperatív kognitív funkciókra? Ha igen, akkor azt milyen irányba (előfordulást növeli vagy csökkenti) és formában (delírium, diszfunkció) befolyásolja? (téma feldolgozása klinikai vizsgálat és szakirodalom-kutatás formájában)

 Az anesztézia hatása a mechanikus trombektómia utáni stroke kimenetelre - stroke regiszter alapú elemzés

Antikoaguláció és invazív aneszteziológiai beavatkozások: elmélet és valós gyakorlat

Társtémavezető: Dr. Szélig Lívia

Korábbi irodalmi adatok alapján az albumin nagyon fontos keringő antioxidáns, tüdőkárosodásban szenvedő betegek esetében javította a plazma antioxidáns kapacitását.

Ezért feltételezésünk szerint az albumin korai pótlása kedvezően befolyásolhatja a szeptikus betegekben fennálló oxidatív stresszt és gyulladást. Vizsgálatunk célja az albumin adásával feltehetőleg direktben befolyásolható paraméterek – gyulladás, oxidatív stressz – változásának vizsgálata.

Szintén korábbi – viszonylag kisebb elemszámú vizsgálatainkban – a nem enzimatikus totál antioxidáns kapacitás kemilumineszcenciás analízisével a szeptikus betegeknél a totál antioxidáns kapacitás emelkedését észleltük. A tervezett vizsgálat ezen jelenség mögötti patofiziológiás változások hátterét is tisztázhatja.

Az elhízás korunk népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek körében az elhízást nyilvánította a legnagyobb globális krónikus egészségügyi problémának, amely az alultápláltsághoz képest mára egyre súlyosabbá válik. Az elhízás az egészségkárosodás kapuja, és ez a betegség a morbiditás és mortalitás egyik vezető okává vált, amely a felnőtteket, a gyermekeket, a serdülőket és a várandós nőket egyre szélesebb körben érinti világszerte.  Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) 2016-os adatai alapján a világon az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon, Európában pedig Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya. A terhes nők elhízásának globális elterjedtségét, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "globális járványként" jellemezte. Ennek megfelelően az anyai elhízás megelőzése, illetve kezelése fontos egészségügyi, multidiszciplináris feladat. Nőgyógyászok által 2021-ben jegyzett "Pactice Bulletin, Number 230" alapján az elhízás a leggyakoribb betegség a reproduktív korú nők körében. A zsírszövetet hormonálisan aktív szövet, amely számos anyagcsere és immunológiai folyamatban vesz részt. A zsírszövetben lévő sejtek száma, fenotípusa és eloszlása függ az elhízás mértékétől. A proinflammatorikus citokinek megnövekedett szintje szintén jellemző az elhízás által kiváltott gyulladásos állapotra.

Az elhízás korunk népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek körében az elhízást nyilvánította a legnagyobb globális krónikus egészségügyi problémának, amely az alultápláltsághoz képest mára egyre súlyosabbá válik. Az elhízás az egészségkárosodás kapuja, és ez a betegség a morbiditás és mortalitás egyik vezető okává vált, amely a felnőtteket, a gyermekeket, a serdülőket és a várandós nőket egyre szélesebb körben érinti világszerte.  Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) 2016-os adatai alapján a világon az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon, Európában pedig Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya. A terhes nők elhízásának globális elterjedtségét, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "globális járványként" jellemezte. Ennek megfelelően az anyai elhízás megelőzése, illetve kezelése fontos egészségügyi, multidiszciplináris feladat. Nőgyógyászok által 2021-ben jegyzett "Pactice Bulletin, Number 230" alapján az elhízás a leggyakoribb betegség a reproduktív korú nők körében. A zsírszövetet hormonálisan aktív szövet, amely számos anyagcsere és immunológiai folyamatban vesz részt. A zsírszövetben lévő sejtek száma, fenotípusa és eloszlása függ az elhízás mértékétől. A proinflammatorikus citokinek megnövekedett szintje szintén jellemző az elhízás által kiváltott gyulladásos állapotra.

A SAV életet veszélyeztető állapot. A primér inzultust túlélő betegek mortalitását olyan szekunder károsodások határozzák meg mint a vasospasmus által okozott neurológiai deficit (delayed neurological deficit=DND). Célunk az L-arginine lebomlása során keletkező metilált arginin származékok (ADMA, SDMA) szerepének vizsgálata DSA-val igazolt vasospasmusban. Betegeinket az idegsebészeti klinikán endovascularis ellátásra kerülő betegekből választjuk be.

A kutatás célja az ITO-n kezelt betegek cirkadián diszfunkciójának és az immunrendszerre való hatásának vizsgálata.

A pándémiát követően egyre több Covid fertőzésen átesett betegnél várható operatív beavatkozás. Napjainkban a nyílt hasi műtétek egyre inkább háttérbe helyeződnek és még a kiterjeszt daganatos műtéteket is laparaszkópiával végzik, a kisebb műtéti megterhelés valamint a betegek gyorsabb posztoperatív rehabilitációja érdekében. A műtétet követő kognitív diszfunkció az aneszteziológia egyik legjobban kutatott, legizgalmasabb és vitatottabb területe. Vizsgálatunkba a Covid fertőzésen átesett valamint a fertőzésen át nem esett betegek kognitív funkcióit hasonlítanánk össze, általános érzéstelenítés követően, Laparaszkópos hiszterektómia után Addenbrooke teszt és Mini mentál státusszal valamint a műtétet követő stressz biokémiai markereinek vizsgálatával (Oxidatív stressz, prinflammattorikus, antiinflammatorikus citokinek).

Napjaink egészségügyét meghatározza a Covid pandémia elleni küzdelmét. A fertőzésen átesett betegeknél egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett Poszt kovid szindróma kezelése. A terhesség hematológiai rendszerre kifejtett hatásai jól ismertek. Tanulmányunkban a Covid fertőzésen átesett nők hemorreológiai paramétereit hasonlítanánk össze Covid fertőzésen nem átesett terhes hölgyekével.

A SARS-Cov-2 vírus által okozott hemosztáziszavar viszkoelasztikus teszt (Clot-Pro) vizsgálata.

Az "esendőség-szindróma" különösen gyakori az érsebészeti betegek között, ők kifejezetten érzékenyek a műtéti beavatkozásokkal járó megterhelésre. Vizsgálni szeretnénk a különböző anesztéziai módszerekhez társuló stresszhatás mértékét és az ezt befolyásoló tényezőket.

Intenzív osztályon lélegeztetett betegek izomerejének és markereinek vizsgálata a respirátorról való leszoktatás sikere érdekében.

Társtémavezető: Prof. Dr. Csontos Csaba

A 21. században eddig három különböző légúti megbetegedés kitörését jelentették új koronavírusokkal kapcsolatban: SARS-CoV-1, MERS-CoV és a legutóbbi SARS-CoV-2, ideiglenesen 2019-nCoV. A súlyos COVID-19 betegség több szervi érintettséggel és gyakran végzetes kimenetellel járhat. A gyulladásos markereket hatékonyan alkalmazzák más kórképekben a kockázati rétegek meghatározásában és a mortalitás predikciójában - score rendszerek részeként - különféle légúti fertőzésekben szenvedő, majd ebből esetenként szeptikussá váló betegeknél. Célunk volt ezen konvencionális- (CRP, PCT, vér alakos elemek) és nem-konvencionális (NLR, TLR, LAR, PAR) paraméterek prognosztikai értékének értékelése intenzív osztályon kezelt súlyos COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeknél.

A krónikus fájdalmakban, különösen a tumoros fájdalmakban szenvedő betegeknél a WHO ajánlások figyelembe vételével a tradicionális gyógyszeres kezelések mellett számos invazív fájdalomcsillapítási lehetőséget alkalmazhatunk. Az ambulancián lehetőség nyílik beültethető gyógyszeradagoló pumpák töltésére, programozására, egyszeri vagy kanülált idegblokádok végzésére, tartós epidurális kanülök beépítésére. A tumoros betegek kemoterápiás kezelését tartós vénabiztosítással, beültethető centrális vénás porttal segítjük. Ezek az eljárások jelentős hatással vannak a betegek komfort érzetére és a túlélésre. Célunk az ambulancián megjelenő betegek bevonásával az invazív eljárások eredményességének tanulmányozása.

Kamradrainhez asszociált fertőzések

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet, égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Az orto- és metatirozin a vesében OH csoportokkal való reakció során keletkezik. Így a gyulladásos állapotot kísérő oxidatív stressz révén hasznos lehet a gyulladásos folyamatok kimutatásában.

A LAR egy egyszerű és alacsony költséggel meghatározható marker. Szeptikus betegekben kiterjedten vizsgálták, azonban mindezidáig nincs adat a kinetikájára szisztémás gyulladásos reakcióban (SIRS) szenvedő betegekben. Vizsgálatunk során választ keresünk arra a kérdésre, hogy a LAR alkalmas lehet-e a SIRS és szepszis elkülönítésére, mely égett polytraumatizált betegeknél igen nagy probléma.

Társtémavezető: Dr. Fehér Zsolt

A gyermekkori posztoperatív fájdalom hatékony kezelésének elsődleges gyógyszerei a szisztémásan adott opioidok, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a paracetamol, illetve a különböző regionális érzéstelenítési technikák. E lehetőségek mellett a fájdalomterápia kiegészítésére a különböző adjuváns szerek is komoly szerephez juthatnak.

A magnézium előnyös hatását felnőtt beteganyagon számos közlemény igazolta, mind a posztoperatív fájdalomszint mérséklődésében, mind pedig a fájdalommentesség biztosításához szükséges opioid-igény csökkenésében. A témával foglalkozó gyermektanulmányok száma azonban lényegesen alacsonyabb és az eredményeikből levont következtetések sem egységesek.

Célunk a magnézium adjuváns hatásának tanulmányozása a gyermekanesztéziában részint az irodalmi adatok elemzésével, részint saját vizsgálatok végzésével.

A keringésmegállást követő sikeres újraélesztés kimenetelt meghatározó kritériumai között szerepel a Neuronspecifikus Enolás (NSE) szérum-szintjének monitorizálása is. Jelen kutatás célja katéteres aorta műbillentyű beültetés (TAVI) során indukált keringésmegállás alatti agyi autoreguláció alakulása, valamint az ehhez kapcsolódóan emelkedo (neuro)biomarker - kinetikájának vizsgálata, azok diagnosztikus és prognosztikai értéke

Társtémavezető: Dr. Loibl Csaba

Évente több, mint 313 millió műtétet végeznek el világszerte. Anderson és munkatársai becslései szerint a betegek 14,4%-ánál alakul ki legalább egy posztoperatív komplikáció. A műtétek alatt bekövetkező halálozással ellentétben a 30 napos posztoperatív mortalitás igen gyakori. Előfordulása 1,35-4%-ra tehető, mely az operációk számának ismeretében legkevesebb 4,2 millió ember halálát jelenti évente; a globális összhalálozásból pedig 7,7%- ért felel, mely az iszkémiás szívbetegség és stroke után a harmadik leggyakoribb haláloki tényező. Emellett, a hosszútávú túlélés harmadik legfontosabb független prediktora – a beteg kora és preoperatív szérumalbumin-szintje után - bármely, 30 napon belül kialakuló műtéti szövődmény. Az elvesztett életéveken túl a posztoperatív komplikációk további kiegészítő vizsgálatok és beavatkozások elvégzését indokolják, valamint megnövelik a kórházi tartózkodás hosszát.

Irodalmi adatok alapján a potenciálisan megelőzhető szövődmények rátája hozzávetőleg 15%, egyes eredmények szerint azonban akár az 50%-ot is elérheti. Ezen adatok jól mutatják, hogy a posztoperatív szövődmények korai diagnózisával és kezelésével a betegek életkilátásai javíthatóak.

Jelen kutatásunk célja olyan előjelző gyulladásos markerek keresése és vizsgálata amelyeknek érzékenysége magas, így korán és specifikusan jelezhetik a súlyos infekciót. Az intenzív ellátást igénylő kritikus állapotú betegek kezelésében a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy elkülönítsük a fertőzéses ágens okozta és a nem fertőzéses gyulladásos folyamatokat. A leukociták/vérlemezkék elmozdulásának mérése az akut fázis reakció vizsgálatára jól használható, melyet kutatócsoportunk más betegpopulációnál már bizonyított. A mért értékekből számolt értékek: a LAR (leukocita antiszedimentációs ráta), és a PAR (trombocita antiszedimentációs ráta) alkalmas lehet a kialakuló szövődmények, főként az infekciós komplikációk súlyosságának megítélésére.

Társtémavezető: Prof. Dr. Csontos Csaba

Az utóbbi időben a szepszis („vérmérgezés”) előfordulása világszerte nő. Ezen súlyos fertőzéses állapot korai diagnózisa döntő jelentőségű mivel a korai kezelések alkalmazásával, melynek része az 1 órán belül megkezdett antibiotikus terápia, a szepszis okozta halálozás csökkenthető. A súlyos fertőzéses állapot késői felismerése és a nem megfelelő vagy a késve megkezdett antibiotikus kezelés a halálozási arány növekedésével jár. Vizsgálatainkkal olyan előjelző marker keresése és vizsgálata a célunk, melynek érzékenysége magas, korán és specifikusan jelezheti a súlyos infekciót. Az intenzív ellátást igénylő kritikus állapotú betegek kezelésében a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy elkülönítsük a fertőzéses ágens okozta és a nem fertőzéses gyulladásos folyamatokat. Tanulmányunk jelentőségét az adja, hogy a szisztémás gyulladásos folyamat számos vizsgálatával lehetőség nyílik a súlyos fertőzést előre jelző markerek azonosítására és az újabb kezelések hatékonyságának megítélésére.

A teljes vér süllyedése közben az aktivált leukociták/vérlemezkék az ülepedéssel ellentétes mozgást végeznek, a véroszlop felső részében szaporodnak fel. A leukociták/vérlemezkék elmozdulásának mérése az akut fázis reakció vizsgálatára használható. A mért értékekből számolt értékek: a LAR (leukocita antiszedimentációs ráta), és a TAR (trombocita antiszedimentációs ráta) alkalmas lehet a kialakuló szeptikus szövődmények és az ebből származó halálozás előrejelzésére, továbbá a szepszis súlyosságának megítélésére. Korábbi vizsgálatokban a LAR érték csökkenését írták le közvetlenül a szepszis megjelenése előtt, amely által korábbi terápiás intervenciókra nyílhat lehetőség.

Az akut és krónikus fájdalmakban szenvedő betegek gyakran részesülnek opioid fájdalomcsillapító kezelésben. Ezek a fajta gyógyszerek nagyon jó fájdalomcsillapítók, ám számos mellékhatásuk miatt nagyban befolyásolják az életminőséget. A fájdalomambulancián lehetőség nyílik az opioid fájdalomcsillapítók mellékhatásainak tanulmányozására. A mű opioid agonisták kellemetlen mellékhatásait felfüggeszthetjük naloxonnal, a fájdalomcsillapító hatás meghagyásával. Célunk, hogy a fájdalomcsillapító kezelésben részesülő betegeknél az opioidok mellékhatás profilját összehasonlítsuk az opioid/naloxon kombinációval illetve más gyógyszerekkel, eljárásokkal

Társtémavezető: Dr. Fehér Zsolt

Az opioidok a gyermekanesztéziában is az inta- és posztoperatív fájdalommentesség primér vonalát jelentik. A kábító fájdalomcsillapítók nemkívánatos hatásai azonban az utóbbi évek egyik legintenzívebben kutatott területévé vált, és a kapott eredmények egyértelműen indokolnák az opioid-használat visszaszorítását.

A célkitűzés az opioid használat negatív következményeinek elemzése, illetve az opioid-mentes anesztéziára való törekvés lehetőségeinek vizsgálata.

A kutatás célja a poszt-operatív fájdalom csillapítás minőségének és a beteg komfortnak a javítása.

A post-COVID szindróma prevalenciájának, tünettanának és a háttérben álló okok elemzés

Az akut stroke után jelentkező immondepresszió Janus arca mutatkozik meg abban, hogy egyfelől csökkenti a központi idegrendszeri sérülés során exponálódott antigénekkel szembeni reakciót, másfelől csökken a szervezet védekezése a szisztémás fertőzések ellen.  Előtanulmányunkban egy immunnutriens aminosav, az L-arginine és az SDMA szérum szintje között szignifikáns negatív korrelációt találtunk a túélőkben. A nem túlélőkben viszont pozitív a korreláció! Az L-arginin szérum szintjét a bevitel mellett, a két metabolizáló enzim (iNOS és arginase) aktivitása határozza meg, melyek termelődése gyulladásos válaszreakcióban fokozódik. Tanulmányunkban azt a kérdést fogjuk vizsgálni, hogyan mobilizálnuk L-arginint a túlélőek és bennük miért alacsonyabb az SDMA, ami egyébként a cardiovascularis mortalitás markere.

Nagy hasi-illetve mellkasi műtétek után a post-operatív kognitív diszfunkció (POCD) incidenciája elérheti az 50%-ot is. A betegek ennél kisebb hányadában súlyosabb zavartság, delirium szindróma (DS) is kialakul. A jelenség hátterében zajló folyamatokat (hemodinamika, szervperfúzió, immunológiai aspektusok) vizsgáljuk illetve prediktív markereket keresünk.

Társtémavezető: Prof. Dr. Csontos Csaba

A politrauma  olyan  sérülés  kombinációt  jelent,  mely  során  az  egyes  sérülések következményei  hatványozódnak  –  pl.:  sokk állapot,  SIRS,  DIC fejlődik  ki  – illetve  a sérülések jellege lehetetlenné teszi minden egyes sérülés megfelelő időben történő ellátását. A több sérülés okozta szindróma  távoli szisztémás  reakciót  indít  be, melynek  kapcsán  a priméren nem sérült szervek is károsodhatnak (MOF/MODS). A politrauma okozta sérülések előfordulása világszerte nő, intenzív terápiás ellátása a balesetet követő órákban kezdődik. Az égés betegség nem csak a  kültakaró,  illetve  az alatta  elhelyezkedő szervek anatómiai károsodásával jár, hanem ez egész szervezetet érintő súlyos traumáról van szó. Ez többek között  a  neuroendokrin  rendszer felborulásával,  fokozott katabolizmussal, hipoproteinémiával, és az immunrendszer csökkent funkciójával társull. Ezen kórképek a mai napig komoly kihívást jelentenek a beteg, illetve az ellátásban résztvevőszakmák (baleseti  sebészet,  égéssebészet,  intenzív terápia,  stb.)  számára. 

A növekvő számú szeptikus beteg az intenzív osztályok számára legnagyobb kihívás. Ismert, hogy a gyulladásos folyamatokban a szervezet prooxidáns és antioxidáns kapacitásának egyensúlya felbomlik, az antioxidáns kapacitás kimerül, az inflammatórikus cytokinek szintje megemelkedik.  Kérdés azonban, hogy mennyiségi változásuk az egyes szervelégtelenséggel, az infekciót kiváltó kórokozó típusával (G-neg, G-poz baktérium, bomba, vírus) összefüggésbe hozható-e, változásuk képes-e előre megjósolni a szervelégtelenségek felléptét. Etikai engedéllyel humán vérmintából mérnénk a pro-oxidáns markerek: MDA, MPO, ROS, az endogén antioxidánsok: GSH, PSH, SOD, kataláz, leukocyta adhesios molekulák, LPS receptor: CD14, és a leukocyta activációs marker: CD97 szintjét.  Vizsgálnánk a metallo-matrix proteinek (MMP) és azok inhibitoraiknak (TIMP) változását is.

Társtémavezető: Dr. Nagy Bálint

A sebészeti beavatkozás során a szöveti perfúzió helyreállását követő mechanizmusok gyulladásos válaszreakcióhoz vezetnek, mely mediátorok felszabadulásával, az extracelluláris mátrix átépülésével, akár a sejtek halálával járhatnak. Az ischemiás/reperfúziós károsodás mértéke jelentősen befolyásolja a betegeknél kialakuló szövődményeket. Leukocyta aktiváció, oxigén szabadgyökök (ROS) képződés, cytoskeleton károsodás, apoptozis, makrofág aktiváció és további citokin, kemokin (TNF-alfa; IL-1beta; MIP-2) felszabadulás jön létre.  A késői fázisban adhéziós molekulák hatására a kapilláris permeabilitás fokozódik, a leukocyták kitapadnak, a thrombocyták aktiválódnak és oedema, mikrocirculatiós zavar alakul ki. Carotis- és aorta műtétek (aorto-bifemoralis bypass, aorta stentgraft beültetés) kapcsán vizsgálnánk a pro-oxidáns markerek, az endogén antioxidánsok, citokinek és a szöveti mátrix metalloproteinek valamint azok inhibitorainak szintjében bekövetkezett változásokat. A munka beteg közeli és műtői tevékenységet is jelentene a hallgató számára.  

A súlyos, intenzív osztályon kezelt szepszis jól definiált szervelégtelenségekkel jár, ezek a tudatzavar, a légzési-, vese-, vérképző rendszeri-, máj-, és végül a haemodinamikai elégtelenség, vagyis a szeptikus shock. Igen gyakori a szeptikus állapotokban kialakuló ritmuszavar, kifejezetten a pitvarfibrillációs tachyarrhythmia, mely sokszor makacs és terápia rezisztent, súlyosbítja a haemodinamikai állapotot. Retro- és prospektiv analízissel vizsgálnánk az előfordulás gyakoriságát. Keressük a hajlamosító tényezőket, a szokásos (fvs, CRP, PCT, fibrinogén, laktát stb) és kiegészítő laborvizsgálatokkal (adrenomedullin, troponin, natriuretikus peptid stb.) valamint invazív haemodimamikai mérések adatainak elemzésével (PiCCO monitor segítségével cardiac index, contractilitási index, cardiac function index, globalis végdiastoles volumen, intrathoracalis vérvolumen stb.) keresnénk arra a választ, hogy pontosan milyen patológiai folyamat magyarázhatja felléptét. A TDK tevékenység betegágy melletti adat és mintagyűjtést is jelentene.

A kutatás célja az akut ischaemiás stroke kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó immun tényezők vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Ezer Erzsébet

Súlyos koponyasérülésekhez kapcsolt emelkedett koponyaűri nyomás (ICP) igazoltan rontja ezen betegcsoport kimenetelét. A DASH-1a kutatás értelmében a nemzetközi szakirodalom ellentmondásosan viszonyul a succinylcholin ICP-re gyakorolt szerepére. Experimentalis és irodalmi áttekintéssel kívánjuk pontosítani ezen betegcsoport korszerű légútbiztosításának alternatíváit. 

A kutatás célja a politraumatizált illetve koponya-, és agysérülésekhez társuló véralvadási kaszkád   rotaciós tromboelastometriás (ROTEM) és konvencionális labor (aktivált partialis thrombin idő, trombin idő, protrombin, fibrinogén, vérkép) vizsgálata. Cél továbbá a politrauma illetve koponyasérülés következtében megjelenő szöveti károsodások kapcsán a keringésbe felszabaduló potenciális biomarker fehérjék (S100β, gliális fibrilláris acidotikus protein (GFAP), neuron specifikus enoláz (NSE), ubiquitin C‐terminalis hidroláz-L1 (UCH‐L1), Tau és neurofilamentum fehérje) enzimhez kapcsolt immunszorbens (ELISA) módszerrel történő tesztelése.  Ezen eredmények analízise jelentős mértékben hozzájárulhat a sérülések pontos diagnosztikájához, az esetleges ellátási irányelvek pontosításához illetve a prognózis megítéléséhez. A vizsgálat célja továbbá a kimenetelt (rossz neurológiai prognozis, rossz oxigénszállító kapacitás okozta parenchymás szervkárosodás) befolyásoló faktorok meghatározására, mind az ellátás hatékonyságának, az ellátási irányelvek betartásának és ezek hatékonyságának megítélésére, lehetővé téve mind a külső, mind a belső auditot.

Sürgősség a sürgősségi ellátásban

A laikus és professzionális újraélesztés oktatása során a felejtést a legkevésbé vizsgált paraméter. Az ELTE és PTE közös kutatásában az oktatás sikerességét és nehézségét vizsgáljuk. Célunk fejlett-phatomokon vizsgálni a no-flow time idejének csökkentést szolgálok oktatási alternatívákat.

Az elhízás korunk népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek körében az elhízást nyilvánította a legnagyobb globális krónikus egészségügyi problémának, amely az alultápláltsághoz képest mára egyre súlyosabbá válik. Az elhízás az egészségkárosodás kapuja, és ez a betegség a morbiditás és mortalitás egyik vezető okává vált, amely a felnőtteket, a gyermekeket, a serdülőket és a várandós nőket egyre szélesebb körben érinti világszerte.  Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) 2016-os adatai alapján a világon az Egyesült Államokban, Mexikóban és Új-Zélandon, Európában pedig Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya. A terhes nők elhízásának globális elterjedtségét, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "globális járványként" jellemezte. Ennek megfelelően az anyai elhízás megelőzése, illetve kezelése fontos egészségügyi, multidiszciplináris feladat. Nőgyógyászok által 2021-ben jegyzett "Pactice Bulletin, Number 230" alapján az elhízás a leggyakoribb betegség a reproduktív korú nők körében. A zsírszövetet hormonálisan aktív szövet, amely számos anyagcsere és immunológiai folyamatban vesz részt. A zsírszövetben lévő sejtek száma, fenotípusa és eloszlása függ az elhízás mértékétől. A proinflammatorikus citokinek megnövekedett szintje szintén jellemző az elhízás által kiváltott gyulladásos állapotra.

TIMP és MMP jelentősége akut thrombectomiák kapcsán.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit

Az ARDS (akut respiratórikus distressz szindróma) akut, súlyos, diffúz tüdő károsodás, a kapilláris áteresztőképesség fokozódása miatt fehérjedús folyadék kerül az alveolusokba, csökken a légzőfelület, hipoxémia alakul ki az egész szervezetben. ARDS a mai napig magas mortalitással (25-40 %) jár. A Covid-19 fertőzés virális pneumoniát, ARDS-t, többszervi elégtelenséget okozhat. A károsodás súlyosságának nemzetközileg elismert pontrendszere a CTSI (computed tomography severety index), arról még nincs elegendő információnk, hogy ennek értéke milyen összefüggésben áll a betegség lefolyásával, kimenetelével. A mellkas CT vizsgálatok képi anyagának dedikált szoftverrel történő kiértékelésével meg lehet mérni a légtartó tüdő volument, ennek az össz-légzőfelületre vonatkoztatott arányát, az ép és beteg tüdő nagyságát. Célunk vizsgálni a tüdővolumetriás mérések eredményeinek korrelációját Covid-19 virális és bakteriális eredetű ARDS-ben az alábbi klinikai paraméterekkel: lélegeztetési idő és invazívitás, szövődmények (PTX, pneumomediastinum), intenzív és kórházi ápolási napok száma, tracheostomia igény, egyéb szervelégtelenségek (hemodinamikai /vazopresszor napok száma, vazopresszor dózisa/, veseelégtelenség, tudatzavar, szuperinfekció, antibiotikus napok száma), 30 napos mortalitás. A kutatás retrospektív és prospektív tanulmány, pilóta vizsgálatként 25-25 fő beteggel tervezve, később kibővítve 50-50 főre betegcsoportonként. Regionális kutatás-etikai bizottsági engedély folyamatban.

A regionális anesztézia jelentősége a műtéti érzéstelenítés során, a posztoperatív fájdalomcsillapításban és a krónikus posztoperatív fájdalom szindróma megelőzésében meghatározó. Az ultrahang technika bevezetése javítja a sikerarányt, minőségi és megfelelő időbeli kiterjedésű anesztéziát és posztoperatív analgéziát biztosít.

A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, beteg és személyzet elégedettségi mutatók vizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.

 A SARS-Cov-2 vírus által okozott vérlemezke funkció változás Multiplate vizsgálata

Vizsgálatunkban légútbiztosításban járatlan orvostanhallgatók segítségével arra keressük a választ, hogy újraélesztési szituációban mely eszközzel tudnak a leggyorsabban, szövődmény mentesen védett légutat biztosítani, ezzel növelve az újraélesztési kísérletek sikerét. A vizsgálatban lehetőség van több videolaryngoscop és a direkt laryngoscopia gyakorlására.
A MediSkillsLab „steril” környezete mellett a klinikumban is teszteljük az eszközöket, így lehetőség van az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakma közelebbi megismerésére is.

A sepsis olyan komplex szindróma, amely a szervezet invazív fertőzésre adott túlméretezett
válasza. A súlyos sepsis mortalitása a septicus shock és az egyéb szervi diszfunkciók miatt
magas, az intenzív osztályon a vezető halálokok közé sorolandó. Számos kutatás bizonyította
a C-vitaminnak és a hydrocortisonnak egymást erősítő pozitív élettani hatása van sepsisben. A
C-vitamin egy antioxidáns, amely közvetlen semlegesíti a reaktív oxigén szabadgyököket,
illetve visszaalakítja az egyéb antioxidánsokat, számos enzim kofaktora.
A két gyógyszer együttes hatása:
 gátolja az NF-κB aktivitását, szabályozza a proinflamattoricus cytokinek kibocsátását
 növeli a tight junctionok számát az endotheliális és epitheliális sejtek között
 segít megőrizni az endothel funkciót és mikrocirkuláris áramlás épségét
 szükségesek a cathecolamin szintézishez és emelik a vasopressor érzékenységet.
Magas intravénás C-vitamin adása esetén az oxolát metabolikus konverziója nő;
a glioxilát-aminotranszferáz által csökken az oxoláttá alakulás, ezen enzim kofaktora a
thiamin pirofoszfát. A szeptikus betegek körében a thiamin hiány gyakori, növeli a
mortalitást.
Célunk vizsgálni hogyan befolyásolja a C-vitamin, a hydrocortison és a thiamin együttes
alkalmazása a PTE KK AITI-n fekvő súlyos septicus állapotú betegek lélegeztetési idejét,
vasopressor igényét, vesepótló kezelés szükségességét, intenzív osztályon töltött napok
számát, és a mortalitást a kontroll csoporthoz viszonyítva.
Retrospektív, és prospektív klinikai tanulmány.

Társtémavezető: Dr. Ragán Dániel

Vizelet és szérum aktin, preszepszin szeptikus és SIRS-es betegek körében.